Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Test és tánc a life coachingban, de „hogyan”?

Sokszor találkozom azzal, hogy mennyire nincsnek békében az emberek magukkal, leginkább a fizikai megjelenésükkel: a testükkel.

Igen, persze, mindig van hova fejlődni ebben is, hiszen lehetünk még soványabbak, izmosabbak, szebbek, kerekebbek – kinek mi a vágya. De vajon tudunk-e komfortosan, elégedetten és összhangban létezni a testünkben? Milyen a viszonyunk lényünk eme meghatározó részéhez? És hogyan gondolunk rá, miként vélekedünk róla, és mire használjuk, vagy mire használ minket? És hogyan vesz részt a coachingban?

…Ez utóbbi kérdésemre gondolom, rögtön rávágtad a választ: „hát ülve”, mondhatnád.

És tényleg: hiszen két ember kényelmesen elhelyezkedve beszélget egymással. Ha kizárólag külső jellemzőkkel akarnánk megragadni a coaching folyamatát, akkor a nagy többségnek ez lenne a válasza. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy számos eszköz – sőt nézetem szerint minden eszköz, amire az ügyfél nyitott – segítheti a kommunikációt, az „aha” élményeket, vagy akár a konfrontációt – mikor mire van éppen szükség a folyamatok eredményességéhez.

A tánc – esetemben ezen belül is a nomádok tánca – egy olyan katalizátorként működik, ami a fizikai és a lelki tapasztalás párhuzamos történése által indítja be a gondolatok és érzések folyamát.

Nézetem szerint az élet minden területére igaz, hogy a célok eléréséhez nélkülözhetetlen a test-lélek harmóniája, de persze lehetnek hangsúlyosabban érintett témák is: egy olyan coaching során, ahol előtérbe kerül a nyitottság vs. zárkózottság kérdése, néhány táncmozdulat segíti a tudatosítást, az adott érzet azonnali megélését.

Ahol kérdéses, hogy az ügyfél a biztonságot, szabadságot vagy bármely egyéb érzést – akár önmagát – mások követésében, vagy vezetésében tudja megélni, az azonnal kideríthető, amint táncolni kezdünk: ki táncoltat meg kit?

Az, hogy a viszonyítási pontokat hol keresi valaki az adott lelki pillanatban, szintén párhuzamba állítható azzal, ha párszor megfordul a tengelye körül: mit keres a tekintetével? A földön, szemmagasságban, vagy feljebb keresi-e a fix pontokat? (Persze, ha keresi egyáltalán…)

A coaching folyamatban tehát leginkább illusztrálunk, részben egy konkrét mozdulattal, részben pedig azzal az érzettel, melyet az adott mozdulat, „testi ábrázolás” közben az ügyfél önmagában megél. A cél pedig a saját élményen keresztüli belső tapasztalás, megélés.

coach coaching tánc

A tánc különösen izgalmas alternatíva ott, ahol az ügyfél nincs kibékülve a testével: tapasztalhatja, hogy az ő (szerinte) „csúnya” teste milyen szépen tud alkotni egy-egy mozdulatot-mozdulattal. Ezért (is) fontos az, hogy a táncnak milyen illetve melyik stílusát alkalmazom: a másik emberrel való testi kontaktust és célzottan erotikus mozdulatokat nélkülözve, ugyanakkor a „nő” és „férfi” lényeget megragadva a nomád népek táncai között találjuk azokat a motívumokat, melyek először a testünkben és a testünkkel való komfortot szolgálják, azért, hogy önmagunkkal harmóniában léphessünk ki a komfortzónából.

És ennél a pontnál érkeztünk el a legfontosabb állomáshoz:

Mivel fontosnak tartom a coaching önismeret mélyítő szerepét, és eddig minden esetben tapasztaltam, hogy a saját magunkról alkotott kép pozitív irányba változása lendíti előre a „külső” eseményeket is, az eredményesség hatványozását látom abban, ha valaki önmagát teljes egészében elfogadja és szereti. Ezzel gondolom nem mondtam semmi újat, hiszen ezzel valamennyien tisztában vagyunk. Mégis: hányan érzik azt, hogy „jóban vagyok a testemmel”. Ha most megkérdezem, mikor voltál hálás a testednek, lehet, hogy azt gondolod, megbolondultam. De én így is kérlek: kicsit gondolj ebbe mélyebben bele: mi közvetíti Feléd az ízeket, mi juttatott el ide a monitor elé, hogy elolvasd ezt az írást, vagy mi segít abban, hogy felállj a képernyőtől? Valamelyik testrészed. Ugye milyen egyszerű, „primitív” dolgok ezek? Sokan vagyunk mégis, akik elégedetlenek valamely testrésszel, vagy annak valamely jellemzőjével, vagy úgy az egésszel általában.  

Ha viszont tudod azt, hogy a hozzáállás mennyit és milyen arányban lendít a dolgokon, akkor itt miért ne működne? Ja, igen: nem lesz senki máról-holnapra tíz kilóval könnyebb, és nem lesz alacsonyabb-magasabb-szélesebb-hosszabb-rövidebb-kisebb-nagyobb sem. De tényleg ez számít? Vagy elég az, ha „szép” vagy és jól érzed magad? „Elég jól?” Tudom én is, hogy több kell, mint a hozzáállás, és azt is tudom, hogy ITT és MOST jó lenne már eredményt látni. Ezért használom a táncot: közelebb visz ahhoz, hogy a tested és Te egységben legyetek. Ha ez megvan, innen már néhány lépés, hogy ezt a harmóniát megragadd, és a tudatod és tested kölcsönhatásait használd énképed szilárdításához vagy éppen rugalmasságához, és más külső körülményekhez való viszonyulásod azonosításához. – Nálam ez a kulcs, ez a „hogyanja” magának a (nomád)tánc-coachingnak.

Technikailag a mozdulatok tudatosításán keresztül, a tudatos mozgás, majd tánc felé igyekszünk akkor, ha a feladat struktúrája ezt igényli: van olyan, hogy a gondolatoknak elég megszületniük és nem feltétlenül szavakkal kell kifejezni azokat. Persze ezt nem én döntöm el, hanem az ügyfél.

Így hát a coachingot én inkább táncterembe „ültetem”, és abban segítek, hogy az ügyfél teste legyen a coach, ne is én. A nomád táncok pedig egy kezdeti struktúrát adnak ott, ahol még csiszolni kell a kapcsolaton a test és (ön)tudatosság között. Később pedig az ügyfél dönt, hogy marad ezen az úton, vagy csupán kiegészíteni kívánja a nomád táncok színes eszközrendszerével a folyamatot, illetve visszaül a fotelbe. Persze, csak ha hozott magával, mert nálam a fotel (igény híján) egyenlőre hiánycikk ;-)

Petik Rozália life coach írása

0 Tovább

TÁNC. Ez mitől coaching?!

„Csak úgy és akkor ott táncoltok. Értem, ez biztos jó lehet. De ez mitől lesz coaching?” – Kaptam a napokban a kérdést, amiért nagyon hálás vagyok!

A lehetőséget megragadva, itt (is) szeretném megosztani a választ minazokkal, akik kíváncsiak rá. Aztán persze tovább kérdezek…

Röviden: a tánc attól (is) coaching, hogy személyes fejesztő folyamat eszközeként alkalmazom a következő – szabadon bővíthető – területeken: harmónia megteremtése a különböző életszerepek között, önmagunk és ezen keresztül adott helyzetek kontrollálásának elsajátítása, a szellem-test-lélek egységén alapuló belső origó megtalálásának elősegítése, önismeret és önazonosság fejlesztése, hatékony kommunikáció és asszertív viselkedés erősítése, saját élmény szerzése, komfortzóna tágítása, flow megtapasztalása.

Hosszabban: a tánc a coachingban alapvetően metaforaként működik: Hány lépéssel oldható meg a feladat? Ha túl nagy a pörgés, hol keressek viszonyítási pontokat? Mi van, ha beleszédülök már csak a gondolatba is? Hol vannak a határok? Mennyire tudok rugalmas lenni egy adott helyzetben? Szeretem, mikor én diktálom a tempót? Vagy inkább az a jó, ha felveszem a ritmust? Milyen a körön kívül lenni, és annak közepén? Együtt vagy párban? Szemtől szemben vagy háttal?

Ezek általános kérdések, melyeket izgalmas feltenni -és megválaszolni, számomra pedig még izgalmasabb, ha térbe/fizikai/testi dimenziókba helyezem. Ez utóbbira törekszem tehát a folyamatok során, miközben a táncmotívumoknak egy olyan eszközrendszerét használom, amely neutrális, ősi gyökerekből táplálkozik, ugyanakkor igazítható az adott hely(zet)re.

Miért pont tánc?

Hiszem, hogy rendszerhez rendszert lehet hatékonyan kapcsolni, egy folyamatnak kézenfekvő kiegészítője egy analóg folyamat. A coaching határozott struktúrával rendelkező, célorientált folyamat, amelyben a mozgás, mint eszköz szintén szervezettséggel és rendszerrel kell, hogy rendelkezzen. Ahogy a coaching több mint beszélgetés, a tánc is több mint mozgás: elemei önmagukban is művészi igényességet és a folyamatba rendeződés lehetőségét hordozzák.

…Na de milyen tánc?

„Neutrális és ősi gyökerekből táplálkozó”, mely a nő mozdulatában a NŐ a férfi mozdulatában a FÉRFI. Ami szelíd vagy harcos, akár szelíd-harcos, ártalmatlan és nem mindig ártatlan…

Hordozói úton vannak – ahogy mind úton vagyunk.

Azokról a nomád táncmotívumokról beszélek, melyeket többségében (Közép –) Ázsia és a Közel-Kelet valamint India, Afganisztán útjain járóknak köszönhetünk.

És hogy milyen konkrét területeken tud a nomád tánc-coaching hatékonyan működni?

Eddigi tapasztalataim szerint ott ahol a test és az én kapcsolatában fennakadás van, párkapcsolaton belüli kommunikációs problémáknál, hölgyeknél a nőség (nem véletlenül nőség és nem nőiesség) megélése, nemtől függetlenül pedig súlyproblémák, és dominancia kérdések esetén.

Érzéseim szerint a variációk száma itt (is) végtelen, törekszem rá, hogy minél színesebb és kalandosabb utakat járhassak-járhassunk be, ígérem, majd arról is beszámolok.

És ami a legfontosabb, így a végére: Nekem a tánc mitől coaching? – Attól, hogy belső szabályok alakításához segít, alázatra, önfegyelemre és kitartásra tanít, kapcsolatot teremt az ösztönök és tudatosság között, mélyíti az önismeretet, tisztázza a célokat, miközben a szabadság olyan megélését adja, ami katalizátora terveim konkrét megvalósításának.

Még valamivel adós vagyok… Ez pedig a „hogyan?” Ígérem, elmondom majd azt is, hamarosan.

Petik Rozália life coach írása

0 Tovább

Tánc és coaching

Érezted már azt, hogy átadva magadat a mozgás örömének könnyedén áramlasz egyik mozdulatból a másikba és folyamatosan rácsodálkozol ennek a természetességére? És vajon azt észrevetted-e már, hogy egy örömtelien induló nap minden éppen úgy rendeződik el, úgy alakul, ahogy az a legjobb neked? Vajon mi lehet a közös ezekben a történésekben?

Mikor megszületett bennem a honlapom címe, biztosra vettem volna, hogy nincs még egy olyan “csodabogár”, aki ezt a két tevékenységet összekapcsolja. Aztán meghívást kaptam egy olyan előadásra, mely a life coaching és a nomád tánc kapcsolatáról szólt. (Petik Rozália: Te mozdulsz rá?)

Örömmel vettem, hogy mást is foglalkoztat ez a fajta megközelítés és az előadás arra inspirált, hogy jobban megvizsgáljam a tánc és a coaching kapcsolatát az életemben, különös tekintettel azokra a táncokra, melyekkel foglalkozom.

coach coaching tánc mozgás

A szabad tánc során belülről induló mozdulatokat jelenítünk meg, melynek a fókuszában mindig az áll, hogy akkor és ott hogyan vagyok jelen a testemben, hogyan érzem magam. Ez leginkább önmagam megfigyelésére tanít, mennyire vagyok hiteles a mozdulataimban, mennyire van összhangban a belső világom a külsőmegnyilvánulásaimmal.

A coaching során is az elsőlépés, hogy megvizsgálom magamat, adott élethelyzetemet, hogy mi van most, mi a kiinduló állapot. Ehhez nagy őszinteségre van szükség, hogy szembenézzek önmagammal. Nem minősítem magamat, de megfogalmazom, hogy mit is szeretnék valójában megélni, min szeretnék változtatni.

Ahogy új nézőpontokat, lehetőségeket, eszközöket behozunk és kipróbálunk, olyan, mint amikor az eddig agyonhallgatott lemezt kicseréljük, és új ritmusokra, dallamokra próbálunk mozdulni. Rácsodálkozunk arra, hogy milyen új képességeket, érzéseket hoznak ki belőlünk és megfogalmazódik az a kérdés, miért is nem csináltuk ezt eddig?

A táncban a zenékkel és a ritmusokkal át tudjuk hangolni magunkat más lelki állapotokra és ezáltal megtapasztalhatjuk azokat az érzelmeket, érzéseket is, melyek esetleg eddig a komfortzónánkon kívül estek. Milyen is az, amikor egy csendes, melankólikus hangulatból hirtelen egy dübörgő, dinamikus zene közepén találjuk magunkat? Fel tudjuk venni a ritmust vagy ellenállást szül bennünk? Ha esetleg megengedjük magunknak, hogy kipróbáljuk, akkor talán új oldalunkat ismerhetjük meg. Ez mind tapasztalati tanulás, megismerés, akár csak a coachingban, ha új képességeket szeretnénk kifejleszteni, akkor is ki kell próbálnunk olyan helyzeteket, módszereket, melyek eltérőek az eddigiektől.

A kulcs a mozdulás. Kimozdulni a megszokott helyzetből és már mindent másképp láthatunk.

Tánc során sokat segít mások mozdulatainak megfigyelése és kipróbálása is. Hiszen mindannyiunknak vannak mozgássémái, amelyeken nem kell gondolkodni, automatikusak, viszont mint sémák, erősen behatárolják a lehetőségeinket. Új mozdulatokkal kitágíthatjuk a mozgástartományunkat, új érzéseket indukálhatunk és ha ezek jól esnek, akkor integrálhatjuk a saját működésünkbe.

coach coaching tánc mozgás

Új mozdulatokat tanulhatunk a Nia során is, mely táncos és harcművészeti elemekkel fejleszti a testtudatosságunkat. Megfigyelhetjük mik azok a mozdulatok, melyek könnyen mennek, örömet adnak és melyek jelentenek kihívást számunkra. Persze ahogy az utóbbiakat többször ismételjük, már nem is lesznek olyan idegenek és meglepve tapasztaljuk, hogy jé, hát ez nem is olyan nehéz, még az is lehet, hogy izgalmas. Talán már veled is történt olyan, hogy amitől kezdetben idegenkedtél, vagy féltél, miután megtapasztaltad már nem is tűnt olyan félelmetesnek, vagy az is lehet, hogy megszeretted.

A Niában és más koreografált táncokban is - például a szakrális körtánc során -, kívülről befelé hatunk, vagyis a mozdulatokat, lépéseket tesszük belső élménnyé és így megfigyelhetjük, hogy milyen testi és lelki változásokat eredményeznek. A szakrális körtáncban is vannak jellemző lépések, mint például a szőlőindalépés, mellyel egyfajta áramlást hozunk létre, vagy a szökkenésekkel a belső tüzet szítjuk magunkban. Így a táncok megválasztásával tudatosan irányíthatjuk a bennünk levő energiákat.

Biztos sok összefüggést lehetne még találni a tánc és a coaching között, de talán a legfontosabb közös jellemző a flow, az az áramlás, mely akkor valósul meg, ha a lelkünkre hangolódunk és önmagunk lehetünk. Ennek megtapasztalására mind a tánc, mind a coaching jó lehetőséget ad.

Végső soron bármit is csinálunk, ha igazán szeretjük, mindenben megtalálhatjuk magunkat!

Szeretettel kívánok mindenkinek örömteli, áramlós pillanatokat!

Pókecz Szilvia


life coach

www.tanc-coaching.hu

0 Tovább

Mi a helyzet? – COACHING 3D

Ha egy folyamatban egyszerre törekszünk fizikai és szellemi síkon is aktívan jelen lenni, sokkal mélyebb és maradandóbb saját élményt nyerhetünk: itt az ideje a coachingban a „tér-hódításnak”, legyen a coaching tudatosan háromdimenziós!

- hiszen a  coaching számos gyakorlatot alkalmaz: a két szék technika, az üres szék technikája, szerepcserék, tükrözés stb. Alkalmazásuk során a hatékonyság növelése érdekében gyakran történik fizikai hely(zet)váltás is, hiszen a résztvevők gyakran szó szerint ülnek át egyik vagy másik székbe –szerepbe.

Meggyőződésem, hogy ha egy folyamatban egyszerre törekszünk fizikai és szellemi síkon is aktívan jelen lenni, sokkal mélyebb és maradandóbb saját élményt nyerhetünk, miért ne vihetnénk ezért (még) több aktivitást akár egy „klasszikus” coachingba?

Térre van szüksége, helyes lépés, visszatáncol, hátat fordít, lógatja az orrát, mélyre ás, befordul, kinyílik, félvállról vesz, felülkerekedik, fejet hajt, rámozdul, elkerül, kitart, belelendül, átugrik rajta, befeszül, fel van pörögve… csak egy rövidke felsorolás a teljesség igénye nélkül.

Ha az ügyfél ilyen és hasonló kifejezéseket használ, érdemes ezeket megragadni: felajánlani annak lehetőségét, hogy az általa vázolt szituációt – vagy annak egy részét – egyszerűen helyezzük „térbe” és a mozgás dimenzióiba.

Hogy miről is van szó – konkrétabban:

Nézzük a szerepcserét vagy az adott probléma több szempontú megközelítését: A tényleges helyváltoztatás – például a másik fotelben történő helyet foglalás, segíti, hogy ügyfelünk könnyebben tudjon belépni az adott állapotba.

A logika fordítva is működik, sőt! A mozgás tudatos alkalmazása – melynek alapja az ügyfél erre való nyitottsága – katalizátora lehet a folyamatnak: előbb vegyen fel egy pózt/pozíciót, egy olyan helyzetet, ami képes kivetíteni a gondolatot, megmutatni a kapcsolódást az adott problémához.  Akrobatikus mutatványokra persze nincs szükség, már az eleve sokat lendíthet az aktuális szituáció feltárásában, ha egy konkrét érzetet, pl.: „felszabadultság” próbálunk a verbalitás „fogságából” kiragadni és mozdulatokkal lefesteni, mint ahogy azzal is lehet kísérletezni, hogy kis, vagy nagyobb lépésekkel érezzük-e komfortosabbnak a haladást, nem is beszélve arról, hogy átlépünk vagy megkerülünk dolgokat…

Azt gondolom tehát, eljött az ideje a coachingban a „tér-hódításnak”, ahogy a túra-coaching is új ösvényeket nyitott már a coaching és a fizikai aktivitás ötvözése által, úgy bármilyen mozgás-kultúra, vagy „csak” önmagában a mozgás tudatos használata további izgalmas lehetőségeket kínál.

Nekem a nomád táncok színes és kreatív, ugyanakkor egy egészen jól katalogizálható és rendszerezett mozgásstruktúrája adja azt az eszközt, mely kellően nyitott és rugalmas ahhoz, hogy bárhol, bármikor alkalmazható legyen:

  • segítségével megtalálható és gyakorolható az egyensúly,
  • megtapasztalható milyen minden részünkkel jelenLENNI,
  • felfedezhető a pozitív feszültség,
  • fejleszthető az önismeret
  • megélhető a harmónia és az öröm.

Ezek a táncok ugyanis olyan nyers, tiszta lenyomatát adják az alap-érzelmeknek és ösztönöknek, melyek segítik a kapcsolódást önmagunkhoz és a természethez egyaránt, mely utóbbinak mi is részesei vagyunk. Ráadásul az a mozdulat-készlet, melyből a táncok építkeznek, önálló elemeire bontva is használható.  

Érdemes tehát próbára tenni – ha eddig nem tettük, akkor először önmagunkat – tágítani a határokat és egy kicsit elkalandozni a mozgás – tánc – coaching összefüggéseinek területére.

 Petik Rozália life coach írása

0 Tovább

Te mozdulsz rá? – LIFE-COAHING… és Nomádtánc

 A tánc, mint mozgás és benne a nomádok kincse még alkalmazásra váró, izgalmas és ezzel együtt reális eszközként jelenhet meg a coaching folyamatában. Miért? Azért, mert…

…nálam a tudatosság csak cselekvéssel párban értelmezhető, a cselekvés számomra a mozdulat, vagy „mozgás”, és így a tudatosság és célorientált cselekvés összehangolásának gyakorlata, összeolvadásának manifesztuma: a tánc.

A coaching-folyamatban a tánc, mint mozgás-eszköz úgy lesz bevethető, ha  valóságként tudjuk elfogadni a mozgás és tudat összefüggését, melyet a tudomány is alátámaszt: Paul Ekman arckifejezés-felismerés kutató szerint érzelmeink és testünk fizikai jelzései kölcsönösen hatnak egymásra.  Adam Galinsky szociál-pszichológusnak a pszichikai és fizikai hatásaiban is legpozitívabb változást előidéző mozdulat – mely a jógából ismert kobra póz – azonosítását köszönhetjük. Moshe Feldenkrais állítása, hogy „fokozott testi tudatosságra és relaxációs technikákra van szükségünk, hogy az idegrendszerünk működését karbantartsuk”.

Hogy mára elménk és mozgásunk kölcsönössége tudományosan is elfogadott tény, az ennek hatásai során szorgalmazott tudatosság minden eddiginél hatékonyabb eszközt ad kezünkbe a fejlődésünket célzó úton; és nem pusztán, ha magért a mozgásért mozgunk. Könnyen belátható az is, hogy szokásaink mennyire „húsba vágó” módon tükröződnek mozdulatainkban (gondoljunk például a gibbon-pózban eltöltött órákra a monitor előtt). Célszerű ezért (is) élni a lehetőséggel, hogy az egyén a saját igényeire szabottan „újra- huzalozza” magát (a kifejezés Moshe Feldenkraistól ered).

Mikor saját fejlődésemen dolgozom, az elmém és testem egysége a coach, „aki” a tánc, mint eszköz által fizikai tapasztalásokon keresztül, metaforák felismerésével és használatával, tudatos(an) rendszerbe (anatómia, ritmus és zene) foglaltan segít strukturálni a kompetenciákat, megélni energiákat.

A coaching így értelmezhető egyfajta újrahuzalozásnak, ahol a coachee saját marionettjének szálait saját kezébe véve teremti önmaga dinamikáját. A coach, mint kísérő egy olyan lehetőséget igyekszik észre vétetni, aktivizálni, ami itt és most elérhető: a test mindig rendelkezésre áll, a mozdulat azonnal képes hatni.

A coaching mint irányított, strukturált folyamat, módszereitől is megkívánja ezen feltételeket, így logikusan az alkalmazott mozdulatoknak is orientálódniuk kell. A tánc maradéktalanul megfelel a követelményeknek: rendszerbe foglalt, összefüggő, kerettel és önmagában is célra irányzott cselekvések sorozatából áll, mely a coaching egyéb eszközeinek, mint a metaforák, kommunikációs stílusok láttatása, improvizációk, stb. sajátos szubszumálására is alkalmas.

A tánc képes visszatükrözni az aktuális állapotot és személyiséget, így direkt és indirekt módon szolgálva az önismeretet, rámutatva az optimális fejlődési irányokra. A nomád attitűd kincseinek táncban megmutatkozó stílusjegyei ez idáig még alkalmazásra váró, izgalmas és ezzel együtt reális eszközként – természetesen csak az ügyfél egyértelmű felhatalmazásával – vihetők be a coaching folyamatába. A példaként említhető mongol, uyguhr, ghashghaee, karaçay, tajik, kochy, sapera és további táncok a népi, nemzeti (esetleg vallási) sajátosságukból és a gazdasági, földrajzi vagy történelmi környezetükből egyaránt kiragadottan képezik a módszer alapját, melynek szempontjából ezek – bár a stílusjegyek katalogizálását segítik és a szubjektív esztétikai értékelés alapját adhatják – csupán periférikus jellemzők lehetnek.

A lényeg egzakt megvilágítása, hogy a nomádok azok, akik – mondta a francia filozófus, esztéta Gilles Deleuze –„(…) nem tartoznak a történelemhez; (…) metamorfizálódnak, hogy másutt megint felmerülhessenek: váratlan formákban - egy társadalmi mező enyészvonalai között.” A habitus lényege –Tillmann J.A. nyomán –, hogy „a nomádság a majd mindent behálózó és egyre jobban átható rendszerek és intézmények közül kiutat mutat: az átjárást, a rések észrevevését, a közlekedést a különféle kontextusok között.” A nomádok „a szabadság számára hódítanak vissza területeket” (Fenyvesi Ottó), és mindez a táncaik elemeiben, szimbolikájában megragadható.

A muszlim területek nomádjai, az indiai valamint európai cigány táncok motívumai által tudom felkínálni ennek a világnak a megtapasztalásán keresztül a személyes fejlődésnek, az önreflexiónak, a kommunikációs hatékonyság elősegítésének, az elakadások oldásának egy kalandos, szabad alternatíváját.

Az alkalmazás legfőbb elve, hogy „a mozgás általi tudatossággal együtt járó tanulás örömteli érzések forrása, amely azonban veszít tisztaságából, ha bármi elhomályosítja ezt az élvezetet” (Moshe Feldenkrais).

 Petik Rozália life coach írása

0 Tovább

Proaktív coaching

blogavatar

A Pro Bona Coaching & Training Center blogja. Hírek és érdekességek a coaching hazai és nemzetközi világából. Témánk az üzleti és életvezetési fejlesztés, melyet színes tippekkel és megközelítésekkel szeretnénk közel hozni az olvasóinkhoz.

Címkefelhő

coaching (213),coach (205),szakirodalom (38),célkitűzés (28),motiváció (28),önismeret (26),life coaching (22),technikák (21),változás (14),boldogság (14),vezetés (14),proaktivitás (14),kreativitás (13),stresszkezelés (11),business coaching (10),önbecsülés (9),karrier (9),önbizalom (9),siker (8),időbeosztás (8),párkapcsolat (7),tudatosság (7),átkeretezés (7),együttműködés (7),értékesítés (6),pozitív pszichológia (6),nők helyzete (5),felelősség (5),interjú (5),tánc (5),túra coaching (4),kommunikáció (4),értő figyelem (4),oktatás (4),kérdezéstechnika (4),fogyás (4),reziliencia (4),férfiak helyzete (4),elégedettség (4),pszichológia (4),asszertivitás (4),elismerés (4),bátorság (3),stressz (3),Itt és Most (3),kultúra (3),mese (3),szabadság (3),testbeszéd (3),reframing (3),egyensúly (2),bizalom (2),szinergia (2),megismerés (2),rugalmasság (2),játék (2),irányítás (2),életciklus (2),álom (2),csend (2),Edward de Bono (2),kritika (2),praxis (2),vállalat (2),pénz (2),Martin Wehrle (2),életmód (2),önérvényesítés (2),ítélkezés (2),tervezés (2),ROI (2),tanácsadás (2),érzékenység (2),mozgás (2),alkalmazkodás (2),érzelmi intelligencia (2),multi (2),iskola (2),munka (1),szuperérzékenység (1),teljesség (1),sport (1),edzés (1),anyaszerep (1),vállalat (1),SMART (1),akaraterő (1),optimizmus (1),őszinteség (1),Appreciative Inquiry (1),szokás (1),megbocsátás (1),erősség (1),munkahely (1),gyerek (1),társaság (1),Fontos és Sürgős (1),érzelmek (1),intelligencia (1),MBO (1),flow (1),szülő (1),érzékenyítés (1),szervezetfejlesztés (1),depresszió (1),család (1),kamasz-szülő (1),a coaching hatása (1),bántalmazás (1),helyzetfüggő vezetés (1),tanulás (1),y generáció (1),caoaching (1),jövő (1),coachcoaching (1),átirányítás (1),fogadalmak (1),én-erő (1),akarat (1),szeretet (1),böjt (1),önzetlenség (1),nagylelkűség (1),áramlás (1),önállóság (1),függetlenség (1),ügyfél (1),karizma (1),játszmák (1),Gordon (1),megértés (1),belső logika (1),egyenjogúság (1),tréning (1),empátia (1),irigység (1),ügyfélszerzés (1),fluencia (1),önértékelés (1),megbecsülés (1),előrelátás (1),fair play (1),méltányosság (1),introvertált (1),etika (1),delegálás (1),metafora (1),edző (1),önkéntesség (1),hős (1),tranzakcióanalízis (1),dicséret (1),orvos (1),beteg (1),kitartás (1),Toastmasters (1),metakommunikáció (1),tárgyalástechnika (1),interkulturális (1),életvezetés (1),kifogás (1),fejlesztés (1),divat (1),élet (1),cselekvés (1),Csikszentmihalyi Mihaly (1),életszerepek (1),Szentgyörgyi Romeo (1),Kiyosaki (1),FISH! (1),személyiség (1)

Feedek